Löw Zsolt csapata, a Hoffenheim látogat meg minket a német kupa negyeddöntőjében. Vigyázni kell velük: több mint 18 millió euróért érkeztek játékosok a csapatba idén, Rangnick az edző, és egyre jobban szerepelnek a a másodosztályban is, ahová először jutottak fel. A Hoffenheim egyébként a hasonló nevű jelentéktelen kisváros csapataként kezdte, majd egy német milliárdos tulajdonába kerülve kezdett prosperálni. Az illető brutális mennyiségben tömi a csapatba a pénzt, a fenti kis beruházáson kívül építtet egy apró, alig 30000-es stadiont is, melyet szerényen saját magáról nevezett el. Ez már a közeli nagyváros, Sinsheim mellett van, tehát magyar kollégájával, Stadler Józseffel ellentétben az illető nem szeretné, ha egyedül kellene élveznie játékszerének bizonyosan bekövetkező sikereit.

íme a Dietmar Hopp Stadion:

néhány érdekesség:

- a Duisburg eddigi 18 meccsén 17 gólt szerzett. ebből hatot ellenünk
- az MSV második gólját szerző Tobias Willi eddigi 140 Bundesliga fellépésén egyszer sem tudott betalálni (csatárként kezdte pedig, aztán szélső lett, jelenleg szélsőhátvéd. afféle Dombi/Odonkor-típusú futógép)
- ezzel a hárommal együtt 33 gólt kaptunk idén. ennél többet csak a Bielefeld kapott (39)
- ez volt a második meccs ebben a Bundesliga- idényben, amikor mi kaptuk az első gólt, ennek ellenére pontot szereztünk. egyben az első, ahol kétgólos hátrány után szereztünk pontot, és szintén az első, ahol idegenben szereztünk pontot az ellenfél vezetése után. a kupában egyszer fordítottunk (a Frankfurt ellen, hazai pályán, 2-1)
- ha jól számolom, a kupát is belevéve, ebben az idényben a mai volt a hatodik tizenegyes amit ellenünk megítéltek. lehet, hogy tévedek, nem néztem meg. (és hány volt amennyit meg kellett (!) volna adni)

Nem lehet véletlen hogy a Bundesliga egyik legjobb csapatát kétszer is megverjük pár hónap alatt. Lehet szerencsénk volt, sőt, tegnap biztos, hogy volt, de csak erre fogni nem lehet. Valamit tudunk. De mit?

Borzalmasan, sőt riasztóan passzív volt a Dortmund játéka tegnap. Frei helyén Valdez, ezt leszámítva a jelenlegi legerősebb felállásunk, és mégis, egyszerűen nem volt esélyünk a játék irányításának huzamosabb időre való megszerzésére. Az őszi bajnokin ez nem volt így: kőkemény mezőnyháború dúlt, főleg a középpályán, ami végül a mi javunkra dőlt el.

Elsősorban - és ez gondolom hivatalos utasítás is volt - Diego volt folyamatosan nyomás alatt, de valahogy ezen keresztül az egész játékunk agresszívabb volt. És milyen érdekes, amikor tegnap beállt Diego csereként, újra előjött ez a nyomás, legalábbis részben, Tinga rászállt, a vérszomj kezdett kiterjedni, helyzeteink voltak, belőttük a másodikat. Ugyanakkor, az addig totálisan impotens Bréma is veszélyesebb lett. Nem jobb, sőt, de veszélyesebb.

Mi végig azok voltunk. A néhány támadásunk, ami volt, nem volt klasszikus kontrának nevezhető, tehát nem a lendület kihasználásán alapuló, létszámfölényes helyzet volt, hanem normális támadás, amikben az ellen-jelleget csak az szolgáltatja, hogy mivel alig néhányszor törtünk át a középpályán, ezért, ha ez sikerült, a támadásban eleve benne volt a meglepetés-faktor. De ezt jól csináltuk, végig egy lépéssel a védők előtt voltunk agyilag, mindig húztunk valami váratlant.

Azt kéne kideríteni, hogy mi ez a passzivitás, mi ez a visszavonulós attitűd, miért van ez az elemi félelem a játékunkban. Ez rendszeresen előjön. Emlékeimben élénken él a tavalyi idény egyik első mérkőzése, a Stuttgart elleni idegenbeli meccs, ahol 3-1 -re nyertünk, de hasonlóan játszottunk. És egy csomó másik példa is van, pedig sok annyira sok meccset nem is láttok. (és erre volt példa van Marwijk, Röber és Doll korszakából is)

De ellenpélda is van, pl. egy másik Bréma elleni meccs, az előző idény őszi meccse, ahol idegenben nyertünk 3-1-re. Ott egyszerűen föléjük kerekedtünk, elnyomtuk őket, megnyertük a párharcokat, és sima ügy volt. Erre is van több példa, a Bayern ellen is fölényben voltunk most is, és az azelőtti meccsen is. Képesek vagyunk rá, általánosítani kellene. Jó játékosokból áll a csapatunk, le tudunk győzni bárkit. (és erre szintén volt példa van Marwijk, Röber és Doll korszakából is)

Mivel mindhárom, egyébként eléggé eltérő felfogású edző alatt ez a probléma visszatért rendszeresen, ezért nem lehet kizárólag Dollt felelőssé tenni. De mégis mi lehet az ok? Rejtély? Nekem azért van egy tippem. Irányító kell, Rosicky idején jobb volt a helyzet, stabilabb volt a csapat. Vagy Hajnal Tamás lesz a megváltónk, vagy senki.

És most jön a Duisburg, idegenben. A kiscsapat-para. Doll helyében én az elkövetkező napokat az agresszív, agresszió szavak ismételgetésével tölteném. Le kell őket nyomni a középpályán, az első perctől fogva, de nem szabad görcsölni a gólszerzésen. Előbb-utóbb úgyis menni fog, ha rendben van a hozzáállás. Erős kétségeim vannak, hogy így lesz.
 

Hat pont lett végül, épp elég ahhoz, hogy Doll folytassa. Nem mondom, hogy tragikus edző, és hogy dráma, hogy nem repült, de távolról sem optimális a helyzet. Végre-valahára meghallgatásra kerültek imáim, Amedick visszakerült a kezdőcsapatba, és micsoda véletlen, ott is ragadt. Nahát. A baj az, hogy nem én vagyok ekkora mágus, hanem mindenkinek éreznie kellett volna ezt, és már sokkal korábban cselekedni. És ugyanennek kéne történnie Hünemeierrel, Nöthével, stb. Citálhatnám magamat az előző bejegyzésből Dollról, inkább következzen egy számvetés a BVB 2007-2008-as idényéről.

összkép:

+ ahogy az várható volt, a támadójáték megerősödött: Petric pótolni tudta Freit, és gyakran sikerült normális, kidolgozott akciókból gólt szerezni. 26 gólt lőttünk, ami nem rossz.
+ élvezhető futball legalább a meccsek felén


- morális összeomlás bekapott gól esetén, egyszer sem sikerült fordítani
- még inkább rapszodikus, össze-vissza szereplés
- gyakran totálisan széteső védelem
- kapusunk elfelejtett védeni

játékosok:

Weidenfeller - lásd feljebb. drámai forma-omlás, két éven át a liga legjobbja volt ugyebár osztályzatok alapján. a töréspont talán a tavalyi, Schalke ellen kapott potyagól lehet. De az Asamoah-affér is benne lehet a pakliban. Le kellett volna cserélni. értékelés: 5 (kicker skála szerint, hattól egyig)

Ziegler - a nyári edzőmeccseken irtózatos potyákat kapott, a bundesliga-mérkőzéseken hibátlanul védett. Többször kellett volna játszania. értékelés: 2.5

Dedé - hat gólpasszt jegyzett, gyakran egészen jól játszott, máskor csak szimplán alibizett. amilyen a csapat, olyan ő is. érthetetlen formaingadozások. 3.5

Wörns - Wörnst ki kellene csapni a keretből. ha Rickennel lehetett keménykedni, vele miért nem? életveszélyes. értékelés: 6

Kovac - tragikus indítás, bíztató folytatás. nem a jövő embere, legfeljebb a közeljövőé. értékelés 4.5

Brzenska - irtózatos bakik rendszeresen. ez így nem Bundesliga-nivó, még akkorsem, ha a fejjátéka parádés, és az emberfogással sincsenek gondok. ügyetlen. értékelés: 5

Amedick - csodával határos módon bekerült. nem okozott csalódást, de sok lehetősége még nem volt. ne értsen senki félre, nem ő az új maldini, de biztosan megüti a szintet főleg itt és főleg most. értékelés: egyelőre 3.5

Degen - a bűnbak. nem véletlenül az. akkor is hibázott, amikor végre megszerettethette volna magát. lejárt az ideje. értékelés: 4.5

Kruska - ebben az idényben egyetlen értékelhető meccse nem volt. fogalmam sincs mi lehet vele, ennél azért többet tud. még fiatal, úgyhogy nem írom le, de talán jó lenne kölcsönadni. értékelés: 5.5

Kehl - keveset játszott, abból sem tudni pontosan hogy mikor volt igazán egészséges. az biztos, hogy a duisburg ellen szégyenteljes produkciót mutatott, a bielefeld ellen meg parádésat. értékelés nincs.

Blaszczykowski - még mindig nem illeszkedett be teljesen a csapatba. voltak ígéretes meccsei, de ez az utolsó wolfsburg-elleni ez egy nagy-nagy nulla volt. értékelés: 4.5

Tinga - megbízható, hasznos, ritkán játszik formán kívül. képességei nem különlegesek, de a jelenlegi mezőnyből így is kiemelkedik. értékelés: 3

Kringe - a kellemes meglepetés. benne bíztam, de felülmúlta a várakozásaimat. sokkal kevesebbet lövöldöz össze vissza, és mégis már öt gólnál tart. ésszel játszik, és így kiderült, hogy technikailag sem teljesen képzetlen, Federicoval különösen jól megértik egymást, ami a kreatív játékot illeti. rosszul alig-alig játszott, többnyire a mezőny legjobbja volt. értékelés: 2

Federico - sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött vadabb reményeket, de legalább nem  is írta le magát teljesen. van egy érdekes statisztika is, a dortmund csak akkor nyert, ha ő kezdő volt. értékelés: 4

Buckley - nála is lejárat a türelmi idő. három gólpasszt adott ugyan, de ettől még messze nem lesz pozitív amit művelt. teljességgel veszélytelen. egyszerűen nem hiszek abban, hogy valaha gólt fog lőni. értékelés: 5.5

Petric - középpályásnak igazoltuk, egyáltalán nem vált be ezen a poszton, csatárként annál inkább. képes volt arra, hogy pótolja Alex Freit, hatalmas és fontos gólokat lőtt, a mezőnyben is egész jól kűzdött. valami azt súgja, ennél is több rejlik benne. értékelés: 2.5

Valdez - fuj. hányok ha rá gondolok. egy igazi gólt lőtt, egyet tévesen ítélt neki a DFB, egyet a társrak rúgattak vele tizenegyesből. remélem, mielőbb távozik. (erre persze semmi esély nincs. tragédia) értékelés: 5.5

Klimowicz - egy tökéletesen értelmetlen igazolás. rengeteg helyzetet elszórakozott, pedig elvileg így 33 évesen már megszerezhette volna a kellő hidegvért. így is szerzett három gólt, a bréma elleni különösen emlékezetes marad. 4.5

To do list Michael Zorc 2008:

- elzavarni  Wörnst
                Valdezt
                Degent
                Buckleyt

- kölcsönadni Kruskát
                   a fiatalok közül azokat, akik túl jók a tartalékcsapatba, de nem kapnak lehetőséget az első csapatban.

- igazolni : 1 db. jobbhátvéd
               1 db. irányító középpályás
               1 db. különböző posztokon (belső hátvéd) is bevehető defenzív játékos
               + ha sikerül megszabadulni a felesleges támadóktól, de Nöthe nem válik be, akkor még egy csatár

elég rég írtam utoljára, nem véletlenül. nem akartam ugyanabba a hibába esni kétszer: Dollt, miután megérkezett, egyszer már csúnyán fikáztam, amikor pedig aztán pedig mégis benntartotta a csapatot, szívhattam vissza az egészet. most viszont úgy tűnik, amit akkor írtam, nem volt totális baromság mégsem. a csapat helyezése önmagáért beszél, az én szememben pedig különösen fájó pont Amedick teljes mellőzése, valamint az, hogy az edzőmeccseken és a tartalékoknál rendszeresen eredményes Nöthe sem kapott elegendő lehetőséget. ellenben a 4.7 milliós Valdezzel, akiről a Sport Bild nemrégiben külön cikkben foglalkozott (címe: A Bundesliga legrosszabb csatára)

Doll egyébként az esetek nagyobbik részében hajlamos azért levonni a konzekvenciákat: Wörnst a sokadik minősíthetetlen teljesítménye után sem rakta ki, de amikor kiállították, és nélküle jobban ment a játék, akkor nem rakta vissza. azt is belátta, hogy Petricet a középpályán felesleges erőltetni. kezd összeállni a diagnózis Dollról: hiányzik az autoritása, az önbizalma. olyan lépéseket, amelyek komoly felhördüléseket okozhatna, nem mer meglépni. amikor meg elszánja magát, abban sincs túl nagy koncepciózusság: Akgün jobbhátvédként való szerepeltetése váratlan, merész húzás volt, és bár a mérkőzés totális megsemmisüléssel végződött, ez elsősorban nem a török hibája volt. azóta viszont őt elfelejtette a mester.

a Bochum elleni győzelemmel sikerült megszilárdítani a helyét a kispadon, amit a Leverkusen és a Bayern elleni döntetlenek tovább erősítettek. viszont a Hannover elleni vereség és ez a mostani dönetetlen újra válaszút elé állítja a vezetést. az biztos, hogy az télig szünetig elkövetkezendő meccseit még vele játssza le a Dortmund. Nürnberg és Stuttgart idegenben, Bielefeld (brr) otthon, és végül megint idegenben, Wolfsburg.

én 4-5 pontra számítok. ha ennyi lesz csak, Doll repülni fog. ha 6 lesz, vagy annál több, akkor marad.

lehetséges utódok? Fehlanzeige ( √ )
 
én szívesen látnám Marcell Kollert, a Bochum svájci edzőjét, de neki nyárig még szerződése van, amit ráadásul msot akarnak meghosszabbítani a tökéletesen elégedett vezetők.

Klinsmann aligha egy kiesés ellen kűzdő reménytelenül középstzerű gárdánál képzelte el a visszatérést, de ha mutat hajlandóságot, ő sem rossz ötlet

Sammert meg lehet próbálni visszahívni.

A saját sorokból valakit: az utánpótlásoktól, vagy a második csapat edzőjét, Theo Schneidert.

Mourinho - muhaha :(

dortmundi osztályzatok a Frankfurt elleni meccs után a Kicker szerint:

Weidenfeller (3)
P. Degen (3,5)
Brzenska (4,5)
Kovac (3)
Dede (4)
Kruska (4)
Tinga (3)
Blaszczykowski (3,5)
Kringe (2,5)
Klimowicz (-), Valdez (5.5)
Petric (4,5)
 
érdekességképp, a Kicker rangsora a dortmundi játákosokról eddigi átlaguk alapján.

1     Kringe     3,09
2     Weidenfeller     3,40
3     Petric     3,55
4     Dede     3,62
5     Tinga     3,65
6     P. Degen     3,75
7     Brzenska     3,95
8     Federico     4,06
9     Blaszczykowski     4,21
10     Klimowicz     4,23
11     Kovac     4,25
12     Wörns     4,33
13     Kruska     4,36
14     Buckley     4,43
15     Valdez     4,50

szerintem elég reális. én monduk Weidenfellert Tinga és Degen, Wörnst pedig Buckley és Valdez közé raknám. nem mintha a Kicker minden szava aranyat érne, de azért nagyjából igazolódni szoktak az értékeléseik. és érdekes módon pont most jutottak ők is arra amire én: Doll hitelét vesztette ezzel a meccsel, ugyanis előzőleg beigérte hogy repülni fognak többen a csapatból, de aztán egy büdös újítást nem volt hajlandó meglépni. ez már gyávaság.


még

25

pont kell a bentmaradáshoz

még

31

pont kell a bentmaradáshoz.

Az első- és második számú kiesőjelölt nem egykönnyen, de legyőzve, a Frings és Borowski nélkül kiálló Bréma 30 perc alatt megsemmisítve (az utána látható alibifutball-csontzene egyveleget most felejtsük el). Úgy néz ki, hogy Federicoval az irányítóposzton működik a csapat, noha maga Federico annyira nagyon jól azért nem játszott egyszer sem. A lényeg inkább, hogy van valaki, aki alkalmas a szerepre. Brzenska hibátlanul játszik Kovac helyén, Petriccsel pedig az történt amit már megelőlegeztem, szépen visszakerült az igazi helyére, előre. Blaszczykowski a Bréma ellen végre egy tétmeccsen is megmutatta, miért lett leszerződtetve. Az egészből most az formálódik ki, hogy úgy tűnik, van némi esély arra, hogy az évek óta tartó középszerűségből idén végre kitörjünk. A Berlin ellen egy döntetlen sem volna csúf eredmény idegenben, de mivel nem verhetetlenek, a győzelem lenne az igazi megerősítése a feltörési ambícióinknak. Kikapni viszont nagyon-nagyon nem lenne szabad, az ugyanis a tavaszi első meccs utánra vetne vissza minket, a Bayern elleni győzelmet követő Mainz elleni vereséghez, de talán még jobb párhuzam lenne (magyarázatra aligha szoruló okokból) a tavaly őszi brémai sikert követő, hazai pályán elszenvedett vereség a Berlin ellen.
Bizakodásra okot a fentiek adhatnak, valamint az, hogy az illúziókat leromboló első két vereség egy formálódó, hibásan megválasztott elemekkel felálló, rosszul összerakott csapat veresége volt, és ugyan az utóbbi három meccs relatíve könnyű volt, a rúgott és kapott gólok száma tényleg magáért beszél.

a magyar foci posványába próbálok a lehető legritkábban lemerülni. nem volt ez mindig így, de egy évtizednyi tömény csalódás és kiábrándulás után már nem érdekel túlzottan a dolog, a válogatott és az mlsz körüli cirkusz pedig mégannyira sem. mégis, ez az este legalábbis szórakoztató volt, ez a jelző pedig nagyon ritkán fordul elő magyar foci témában.

először azért persze a rend kedvéért: ez egy barátságos meccs volt. nagyjából biztos vagyok abban, hogy semmilyen pozitív változás nem indult el ezzel, sem semmilyen már elindult pozitív változás nem tükröződik benne, és egyáltalán, ilyen apróbb bravúrok voltak az elmúlt 15 évben is, sőt, ennél nagyobbak is (pl. a sűrűn emlegetett hét évvel ezelőtti 2:2 az olaszokkal szemben, tétmeccsen). addig pedig, amíg valamelyik komolyan vehető nemzeti válogatottat (de legalábbis valami ősellenséget, pl.: szerbek, horvátok, szlovákok, románok) tétmeccsen meg nem verjük, hozzáállásom nem fog változni, nem fogok bedőlni az ilyen "bravúroknak".

de. ma teljesült pár olyan dolog, ami eddig azért nem nagyon:

1. stabil védelem

vaskó személyében úgy tűnik, végre sikerült megtalálni az ideális középhátvédet juhász roland mellé, aki most, szintén így belső hátvédként sokkal jobban teljesített, mint szélsőhátvédként korábban. szélesi nem egy nagy spíler, soha nem is lesz az, de hozta azt a korrekt szintet, ami elvárható. ugyanez elmondható a másik ex-újpestiről, vanczákról is, aki a másik szélen védekezett. kapus-poszton mindig is nagyjából rendben voltunk, fülöp mártont nem ismerem igazán, de ma magabiztos volt.

2. gyenge láncszem nélküli közzéppálya

tóth balázs volt a gyenge láncszem eddig, vagyis a védekező középpályásokkal volt leginkább gond. vass és tőzsér tóth-tal ellentétben nem favágó, mégis jól működtek.

3. valami plusz, látványos, szellemes játék

gera. ahogy cannavarot lealázta a harmadik gól előtt, na, szóval az futball volt. nyilvánvaló hogy alibizett az olasz válogatott, és hogy ezért nem szabad túlértékelni ezt a meccset, de ezt a momentumot biztos a szívére vette az aranylabdás hátvéd. priskin is megdöbbentően magabiztos volt egyébként vele szemben, dehát ez tényleg hatalmas jelenet volt.

ezzel együtt megismétlem, nem szabad komolyan venni ezt az eredményt. a szuperlatívuszokat meg kell hagyni léderernek és az rtl-klubnak. ne feledjük, az olaszok nem harcolnak, ha nem muszáj nekik:

dortmund - róma (barátságos meccs, 2007 július) 4:0
dortmund - duisburg (bundesliga, 1. forduló, 2007 augusztus) 1:3

nekünk most a bosnyákok jönnek. verni kell őket, különben ez az egész semmit nem ért - kilencven szórakoztató percet leszámítva.

ezt most inkább nem kommentálnám. csak annyit, hogy ha a cottbus ellen sem sikerül nyerni, akkor időszerű lesz zorcnak (egyelőre nem dollnak!) búcsút mondani.

Utólag könnyű mondani, de ez bizony benne volt a pakliban. A Duisburg nem az az erőtlen, reménytelen társulat, akik két éve kiestek, hanem pont olyan, amilyen tavaly a Bielfeld vagy a Bochum. Jól szervezett, szívós, potens. Mi viszont pont ugyanazok vagyunk, már vagy öt éve, de főleg Rosicky távozása óta: az efféle csapatokkal szemben teljességgel tehetetlenek.

Nézzünk egy egyéni bontást:

Weidenfeller (4)
Nem tehetett a gólokról, de rémisztően bizonytalan volt, és amit már régóta megfigyeltem, a kirugásai pontatlanok, a hazaadásokkal nem tud mit kezdeni. Amilyen jók a reflexei, annyira ügyetlen a labdával.

Kovac (5.5)
Hát ez a teljesítmény elég gyászos volt. Döntő párharcokat veszített el, lassú volt, a játék hátulról történő felépítését alapvetően gátolta.

Wörns (5)
A játék felépítésének elszabotálása rá kevésbé jellemző, de egyébként detto Kovac.

Degen (4)
Degenből soha a büdös életben nem lesz közönségkedvenc, sem itt, sem máshol: mozgása idétlen (ahogy a karjait magasan tartja, ahogy a fejét idegesen kapkodja, ahogy alapjáraton vigyorog), személyiségéből süt a flegmaság, ami miatt még akkor is a szart kapja a fejére, ha rendesen megkűzdött valamiért. Ennek tetejében a technikai képességei is megkérdőjeleződtek a mai délutánon. A meccsnek dortmundi részről ő volt a főszereplője, minden eddiginél jobban igyekezett, rengeteget érintkezett a labdával, és a gólpasszt is ő adta. Csakhát mivel állandóan rajta volt a kamera, a fentiek is mind hatványozottan jelentek meg, eladott, elvesztett labdáinál pedig a társak passzivitása is súlyosan nyomott a latba.

Dede (4)
Ő igazából Degen ellentéte: ő tényleg flegma, de mindig úgy alakítja a helyzeteket, addig pofázik, addig okoskodik, mígnem úgy tűnik, mintha nagyon akarna. Az ő mozgása egy vérbeli futballistát mutat, a mai meccsből is az marad csak meg, hogy szabályosan kiegyenlített, a bíró  pedig nem adta meg. Holott újfent nem alakított emlékzeteset, képességeit megint nem hozta elő.

Kehl (5.5)
A Magdeburg elleni kupameccsen Degen leosztásával hívta fel a figyelmet magára, itt nem volt momentuma sem, néhány elveszített fejpárbajt leszámítva. A fát Kruska is legalább ilyen jól vágja, és mennyivel olcsóbb.

Tinga (5)
Mintha a pályán sem lett volna. Nem is tudok mondani róla semmit. A helyére beálló Buckley(5) ügyesen összehozott egy tizenegyest a Duisburgnak, ha esetleg kiheverte volna a tavalyelőtti idényben elszenvedett traumákat, most újra lesz miről rémálmodnia.

Kuba (4.5)
Erőlködött, volt egykét bíztató momentuma, de alapvetően sajnos csalódás. Talán egy-két meccs után belelendül. Kringe (3) jött a helyére az utolsó néhány percre, és egy közepesen sikerült távoli lövéssel végül megszerezte a becsületgólt.

Petric (4)
Az első félidő alapján úgy tűnt, félszemű a vakok között, a második félidőben viszont csak rugdosódott, ügyetlenkedett. Az első félidei játéka sem egy játékmester produkciója volt egyébként, középpályásként ugyan bevethető valóban, ebből a pozícióból is ki tud hozni valamit, de nem lesz az a központi agy, akire égető szükség volna.

Klimowicz (5)
Megfelelő kiszolgálás híján értékelhetőt nem nyújtott. (ahogy a helyére érkező Valdez (5) sem.) Lehet, nem az ő hibája, de ez a teljesítmény akkor is ennyit ér, ugyanis

Smolarek (4)
például legalább erőlködött. Sokra mondjuk nem ment vele, egyik helyzetéből kihozta a maximumot, egy életerős lövés formájában, a másiknál viszont a kapus kezeibe fejelt egy tiszta szituációban.

VFB Stuttgart -

A bajnokcsapat papíron nem gyengült meg vészesen - csak Hildebrand távozása fájhat - sőt, Bastürkkel és a többi szerzeménnyel elvileg meg is erősödött. Arról nem is beszélve, hogy ez a csapat amúgy sem a tipikus underdog-típusú győztes volt, hanem fiatal, tehetségek (Gomez, Hilbert, Khedira, Tasci) és már rutinosabb, de veteránnak azért nem nevezhető, minőségi játékosok (Hitzlsperger, Meira, Hildebrand, stb,) ideális elegye. Ami a címvédés ellen szól, az egyrészt a Bayern, másrészt az, hogy Stuttgart nem igazi futballváros, nem lesz elég siker-éhség a csapat környezetében ahhoz, hogy az átterjedjen a csapatra. (2-5. hely)
 
FC Schalke 04 -

A majdnem-bajnokcsapat viszont ugyanezen a papíron bizonyosan nem erősödött. Hamit Altintop helyére Jermaine Jones, aki esetenként kiválóan, máskor lélektelenül játszott a Frankfurtban; Lincoln helyére pedig Ivan Rakitic érkezett, aki egy nagyon fiatal és nagyon tehetséges játékos - de egyikőjük sem nagy név. Csak ha mindketten beválnak, esélyes a dobogó (3.-7. hely)

Werder Bremen -

Klose helyére Sanogo - itt nincs kérdés, egyértelmű a gyengülés: bár Sanogo a Kaiserslauternben eléggé jól játsztott tavalyelőtt, nem Klose szintje. Klasnic visszatérése egy hatalmas rizikófaktor, de vele visszaerősödhet a Bréma kicsit. A védelem baloldali problémáját nem oldották meg, noha egy olyan játékos is a piacon volt, mint Marcell Jansen, az amúgy is megbízhatatlan Womé pedig lesérült. És még szerencséjük van, hogy Frings csak néhány hétre dőlt ki, és nem fél évre, ahogy az első diagnózisok prognosztizáltak. 4-7. hely

Bayern München -

A Bayern München lesz a 2007-2008-as idény bajnoka. Célirányosan erősítették meg a keretüket: rutinos, klasszisukat már bizonyított, de sikerre még éhes arcoakt hoztak, köztük két világklasszist: Ribéry-t és Klosét. A többi igazolás is jó választásnak tűnik. Egyedüli gyengéjük a belső védelem lehet: Demichelis, Lucio, és Van Buyten a három kritikus pont. Elsősorban Lucio és Demichelis. Ennek ellenére, ha szép számmal kapják is majd a gólokat, többet rúgnak. (1. hely)

Bayer Leverkusen -

A Leverkusen szép csendben, de egyértelműen erősödött: Voronin helyére a gólkirály Gekas leigazolása hatalas húzás, Manuel Friedrich és Lukas Sinkiewicz pedig együttes erővel pótolni fogja a Rómába távozó Juant. A fiatal ászok (Kießling, Dum, Sinkiewicz) ingadozó teljesítménye miatt kiszámíthatatlan a csapat szereplése kicsit, de nagyot biztos nem fognak égni. (3-6. hely)

1.FC Nürnberg -

Tavaly a Nürnberg akár sokkal messzebbre is juthatott volna, ha jobb a helyzetkihasználásuk. Ezt ők is észrevették, ezért elsősorban a támadójátékra koncentráltak: érkezett a legutóbbi EB döntőjében győztes gólt fejelő, korábbi brémai csatár, Angelos Charisteas (Feyenoord), a gólerős ex-bochumi irányító, Zvezdjan Misimovic, és a nagy tehetség Nicky Adler  (1860 München); valamint Peer Kluge (Mönchengladbach), aki arról híres, hogy egy párharc során előráncigálta Sebastian Kehl nemiszervét. Távozott Polak, Banovic és Schroth, ők az előbb felsoroltakkal akár pótoltnak is mondhatóak. Node mi van a kapus Raphael Schäfer utódjával?  Petr Cech színrelépése előtt a cseh kapusok nem tettek ki igazán magukért, (tetszik emlékezni ugye Petr Koubára) Jaromír Blažek pedig már nem is fiatal. Ez érdekes lesz. (4-9. hely)

Hamburger SV -

Ez a tavalyi idény nagyon nem úgy alakult a Hamburgnak, ahogy kellett volna, és ezt nem csak a szurkolók érezhették így, hanem a szakértők is, hisz' egy olyan csapatról beszélünk, ahol a Ribéryhez hasonlóan világklasszis Rafael Van Der Vaart az irányító. És ez nem az egy fecske nem csinál nyarat esete, hiszen ott van mellette De Jong, Sorin, Trochowski, Kompany, Wicky, Atouba, stb. Most idekerült a sorba Mohammed Zidan is, aki tavasszal 15 meccsen 13 gólt lőtt a Mainz szineiben. Ha ő nem oldja meg a Hamburg Barbarez távozása óta tetőző, de még régebben kezdődő csatármizériáját, akkor senki. Ebben társa lehet Paolo Guerrero, aki a tavalyi idény végére egész jól belelendült. Ha ők beütnek, akkor ez a csapat a Bayern kivételével mindenkivel versenybe szállhat. (2-6. hely)

Vfl Bochum -

A Bochum nehéz helyzetben van, két fő aduászát vesztette el: Gekas-szal és Misimovic-csal kb. 35 gól is távozik. Természetesen rengeteg pénzt kaszáltak ezzel, és így vettek több potenciális pótlékot is, főleg alsóbb osztályokból és külföldi bajnokságokból, de ezek igazi garanciát nem jelentenek. Az elég gyenge védelmet viszont megerősítették, így jó esetben a középmezőnyben végezhetnek. A rossz eset viszont magától értetődő. (10-17. hely)

Borussia Dortmund -

Azt hiszem, elég jól képben tartottam igazolásügyileg az olvasókat, bár a legutóbbi bejegyzésem óta kiderült: a kerékkötő Pienaar távozik, a kölcsönből visszattért Delron Buckley viszont marad. Marad, mert az előkészületi meccseken Jakub Blaszczykowski mellett róla szóltak a leginkább a hírek: játszott csatárt, középpályást, hátvédet, mindvégig meggyőző volt, gólokat lőtt, gólpasszokat osztott, felkavarta a védelmeket. Rá sem lehetett ismerni. Az előkészületi meccsek egyébként jól alakultak, a Rómára mért 4:0-át ugyan nem szabad túlértékelni, de azért az így is kitűnik, hogy a támadójáték új dimenziókba helyeződött. Ha összejön a nemzetközi szereplést érő helyezés, elégedettek lehetünk. (4-6.hely)

Összegzés:

A bajnoki cím várományosa biztos. Az is biztos, hogy van hat nagyjából egy súlycsoportot képviselő csapat 4 nemzetközi szereplést jelentő helyre. Hogy ezek közül melyik kettő lesz a tavalyinál alighanem erősebb mezőny vesztese, azt nehéz kiszámítani. Én a Nürnbergben látom utóbbira az egyik esélyest, a másik meg minden jel szerint a Bréma, de őket túl egyszerű lenne leírni. Túlságosan magától értetődő, és az ilyen módon előre leírt csapatok általában csakazért is rácáfolnak az emberre. Már csak azért is, mert tavaly is hasonló volt a helyzet: az irányító Micoud pótolahtatlannak tűnt, Diegoról meg senki nem tudott semmit akkor. Arról nem is beszélve, hogy az idény kezdetéig még akár be is újíthatnak valakit.

Az előző bejegyzésemben az új igazolásokról esett szó, Robert Kovac apropóján, most Nuri Sahinról derült ki, hogy távozik - igaz, nem véglegesen - így hát essen szó a távozókról is.

Sahinnál kezdve: a Feyenord 100000 euróért vette kölcsönbe a két évvel ezelőtt még az Arsenal és a Chelsea által is körbeszimatolt, akkor 16 éves játékost. Rákövetkező, első idényében, ha minden reményt nem is váltott be, de helyt állt, az előzőben viszont, mondjuk ki nyugodtan, kudarcot vallott. Meglepő, hogy épp Bert van Marwijk, aki időközben visszatért a Feyenordhoz lát benne továbbra is fantáziát, de ez egyben bíztató is.

Dortmundi részről mindenképp jó döntés volt ez, eddig is hiányoltam azoknak a fiataloknak a kölcsönadását, akik elsőre nem váltak be. A dortmundi nevelésű, majd hosszú évekre eltűnedező nagy tehetségek sora borzasztóan hosszú, Thorsten Finktől (akit nem kell bemutatni) Philipp Lauxon (ő az Ulm kapusaként játszott egy szenzációs idényt, aztán visszatért, és Lehmann megbízható tartaléka lett, majd egy sérülés miatt be keleltt fejeznie a pályafutását) át Christian Timmig. (Utóbbi még csak most kezdi megtalálni a számításait, tavaly a másodosztályú Greuther Fürth elsőszámú gólvágója lett, idén pedig a Bundesligában bizonyíthat a Karlsruhe színeiben) A jelenlegi keretből én ezt az eljárást választanám a csatár Sebastian Tyrala esetében is, bár ő mondjuk igazán bizonyíthatna előbb legalább a harmadosztályú Dortmund II-nél is, valamint Uwe Hünemeiernél, aki az első csapatban is jól játszott mindkét alkalommal, amikor bizalmat kapott.

A kapus Sören Pirsonnál viszont ez az opció elveszett, ő már a Rot Weiss Essen tagja. (Mellékszál, de a bentmaradásban neki is nagy szerepe volt, még ha nem lépett egyszer sem pályára, ugyanis ő volt az, aki Alexander Frei partnereként túlórázva gyakorolta a szabadrugásokat a mindent eldöntő Frankfurt-meccs előtt. Ettől még persze lehet, hogy soha a büdös életben nem lesz Dortmund-szintű kapus, de ismétlem, nem ő lenne az első, akiről évekkel később derül ki, hogy mégis szükség van rá.)
Ugyanez igaz Kosi Sakára, aki viszont elsőosztályú klubot fogott magának, nem is kicsit, a Hamburgot. Róla Guy Demel jut eszembe, aki nem a mi nevelésünk ugyan, de fiatalon érkezett, és nem tudott érvényesülni, aztán azóta pont ugyanott, Hamburgban megy neki nagyon a játék. (éppen Thomas Doll nagy húzása volt középpályássá alakítani a védőt, aki ha épp nincs eltiltva és nem is sérült, tökéletesen dolgozik Rafael Van der Vaart keze (lába) alá.)

Akikre viszont semmi szükség nincs: Amoah felsűlt, megy is vissza Hollandiába, Buckley-t egyelőre nem sikerült elpasszolni, de mennie kell, az biztos. Egyébként szerintem egy kontrázós kiscsapatban igenis újra elő tudná hozni a képességeit. Mondjuk a Cottbusban, vagy a Bielefeldben. És akkor végül nem marad más, mint Lars Ricken. A szurkolók nagyobbik része ragaszkodik a már pályafutásának legelején a csúcsra felérő, de azóta örök tehetségként sínylődő és állandó sérülésekkel bajlodó veteránhoz, de bennem felmerül a kérdés: nem volna jobb neki is, ha máshol, tiszta lappal próbálna megélni egy második tavaszt?

Legújabb igazolásunk: Robert Kovac középhátvéd (33; Juventus; korábban Bayern München, Bayer Leverkusen, Nürnberg)

 
Nekem eléggé össze-vissza vásárlásnak tűnik, ami eddig történt. Blaszczykowski az egyedüli, akinek az eddigi rendszerben is logikus helye van a jobbszélen. Federico nagyot robbanthatna a másik oldalon, de így, ilyen konkurencia mellett nem fogják játszatni, és el is fog sikkadni, hiszen érte nem is kellett fizetni, és másodosztályú csapatból is jött, szóval nem lesz elég nagy nyomás a Dollon, hogy játszassa. Ahogy a méltatlanul mellőzött, néhány szereplésekor igenis jól teljesítő Amedickkel is ez a helyzet nagyjából, pedig, akárcsak Federico, ő is Dortmund-szurkoló gyerekkora óta, és szép történet lenne, ha sikeressé is válnának. Én ebből a keretből ezt próbálnám összerakni:

 

                     Weidenfeller

Kringe   -   Brzenska  -   Wörns   -   Dede


                 Kehl       -      Tinga


Blaszczykowski   -   Petric   -      Federico


                            Frei

 

 

A reális, tehát amit a Doll erőltetni fog, az pedig ez:

 

 
                      Weidenfeller


Degen    -     Kovac    -    Wörns    -     Dede

                      

Blaszczykowski - Kehl  -   Petric   -   Tinga


                   Frei       -    Klimowicz

 

Robert Kovac leigazolása önmagában egyébként nem hülyeség. Kell egy rutinos belső védő, ő jó lesz erre, kár hogy a kapura nem veszélyes. Valamiért csak ilyen játékosokat akarnak erre a posztra, Metzelder ugyebár pályafutása során két gólt lőtt összesen, a kiszemelt Rozehnal kb. ugyanennyit, és a veterán Kovac sem jutott még el a tízig. Lehet mondani, egy hátvédnek nem is ez a dolga, de szerintem a mai fociban minden felzárkózó játékosnak képesnek kell lenni a gólszerzésre, máskülönben egy potenciális rizikóforrás: potenciálisan elpuskázott ziccer, potenciálisan elvesztegetett pontok.

 
De ez a legkisebb baj. Én a továbbra is Klimowicz leigazolását értem a legkevésbé. Oké, hogy magas, és gólerős és kell egy ilyen, de hát akkor el kéne adni legalább vagy Valdezt, vagy Smolareket – Buckleyról és Amoahról természetesen nem beszélve. Túl nagy a konkurenciaharc elől: az jó, ha meg kell küzdeni a csapatba kerülésért, de az, ha esélye sincs valakinek, mert öten vannak előtte, az már destruktív. Márpedig Federico is csatár másodállásban, és ha a középpályára nem fér be – márpedig Tinga, Kehl, Petric, és Blaszczykowski biztos kezdőnek tűnik, és márpedig négy középpályással áll fel jelenleg a Dortmund, akkor valamelyikük ötödik csatár lesz. Ha sikerül eladni Buckley-t és Amoah-t.

És még valami – ahhoz hogy ez beváljon, ahhoz arra van szükség, hogy az igazából csatár, de irányítónak igazolt Petric beváljon az új posztján – ha ez nem történik meg, akkor már HAT csatár van egy posztra – Freit stabil kezdőnek veszem.

 
Még egy dolgot hiányolok, a védelem jobboldala tűnik gyengének. Ez az idény lesz az utolsó bizonyítási esély Degennek, de az is lehet, hogy Kringének is. Kringe helyzete annyiban jobb, hogy ő középpályásként, vagy akár balhátvédként is bevethető és ez növeli az értékét.

 
Tehát: nekem a rosszemlékű 98/99-es idény jut eszembe, amikor összeigazoltuk Salou-t, (9 millióért!) Barbarezt, Nerlingert, Häßlert, csupa jó játékost, akik közül végül senki nem vált be. Ez jut eszembe, de azért optimistább vagyok, legalább Petric, akár irányítóként, akár Pienaarral együtt a pályán, csatárként, de működni fog.  

Leigazoltuk Michael Scofieldet. Svájci gólkirály és bajnok, horvát válogatott. Nagyon jó játékosnak tűnik, kár, hogy ő sem igazi játékmester. Mondjuk még lehet belőle.

Minden jó ha a vége jó - tartja a mondás, és ezért jó, hogy nem nyertünk, a végén még elhitték volna rendkívüli képességű vezetőink, hogy ez a csapat úgy jó ahogy van, és nem is szorul komoly befektetésekre. Egyébként annyira tipikus, Kießling rúgta az első Leverkusen-gólt, már a múltkor is betalált ellenünk. Ő testeíti meg számomra azt, hogy milyen típusú játékosokat kellene nekünk is igazolnunk. Kießling a következő idényben fog lőni 15 gólt, a utána lelép a Bayernhez, és Ballack szintű játékossá fog válni, és még szimpatikusabb is nála. Mi pedig csak örülhetünk, hogy Bastürk a Stuttgartot választotta, még egy török törpe, na az kellett volna még, ebből a kategóriából bőven elég a Sahin.

Bayern - Mainz: 4:2

Gólok, sör, fesztiválhangulat.

Frankfurt - Hertha: 3:3

"Megpróbálunk látványosan játszani, meghálálni a közönségünknek, hogy az egész idényen keresztül blablablabla"

Hamburg - Aachen: 2:2

-"-

Hannover - Nürnberg: 3:0

A Nürnberget már semmi nem érdekli, de annyira azért ott lesznek a pályán, hogy a Hannover ne tudja megelőzni a Dortmundot gólarányban.

Leverkusen - Dortmund: 0:1

Frei és Pienaar nélkül necces lesz, de sikerülnie kell, mert fontos, hogy sikerüljön.

Mönchengladbach - Bochum:  2:2

A Gladbach végre összeszedi magát a búcsúmeccsére, de Gekas belövi azért a huszonegyediket is.

Schalke - Bielefeld: 2:1

Kevés.

Stuttgart - Cottbus: 3:1

Bajnok a Suttgart!

Wolfsburg - Bremen: 1:2

Nem tudni pontosan mi a probléma a Werdernél. Valahogy a csapat nem akarja eléggé a győzelmet, de nem tiszta, hogy miért. Hiába ők a legjobbak, ahogy tavaly is, egyszerűen nem jön össze a dolog. Ezt a meccset azért hozni fogják.

Legyenek osztályzatok is, ha már sikerült egyenes adásban látni a meccset:

Weidenfeller: 2.5 - Lincoln szabadrugását elnézte, de egyébként nem hibázott, sőt, bravúrosan védett.

Wörns: 2 - Amióta Doll az edző, Wörns újra kezd az a szikár, kíméletlen és alapos belső védő lenni, aki sok éven keresztül teljesített hibátlanul.

Brzenska: 2 - Ő is Doll érkezése óta javult fel, korábban pedig őt is leírtam már. Ha labdaművész nem is lesz már belőle, ezúttal összpontosítottan és hibák nélkül játszott.

Dedé: 3 - Elvédekezgetett a balszélen rendesen és fegyelmezetten, de megint túlságosan passzív volt, ami az építő jellegű játékot illeti.

Metzelder: 1 - Hátvédek ritkán kapnak egyes osztályzatot, de ma akkor voltam a legnyugodtabb, amikor nála volt a labda - ha a saját térfelünkön volt nála. Ha az ellenfelén, akkor viszont mindig történt valami veszélyes. Egy kétméteres, kifejezetten gyors szélsőhátvéd, aki nem bánik rosszul a labdával - ilyenből nem csak a Bundesligában van kevés.

Kruska: 3 - A szürke eminenciás szerepében nehéz kiemelkedőt nyújtani, de amit kellett, azt megtette ezúttal is.

Tinga: 3 - Az első félidőben agilis volt és rendkívül hasznos, a második játékrészben viszont visszaesett, de nem volt sok ideje rosszul játszani, mert lecserélték. A helyére érkező Gordon kifejezetten jó benyomást tett rám, megérdemel ő is egy 2.5-et.

Kringe: 3.5 - A játék nem ment neki igazán, de a vízhordozással nem volt gond, neki pedig ez a fontosabb szerepe.

Pienaar: 3.5 - Ugyanaz igaz rá, mint Tingára, jól játszott az első félidőben, de ő is okozója volt az első gól után tapasztalható túlzott visszavonulásnak, amit a cserék végülis sikeresen akadályoztak meg. Sahinnak (3) ezúttal nem játékmesternek kellett lennie, hanem egyszerűen csak tartania kellett a labdákat, amit meg is oldott.

Frei: 3 - Rosszul játszott, de a csatárokat a gólok minősítik elsősorban. Remélhetőleg a csipő-problémáktól való megszabadulása után frissebb lesz majd a mozgása.

Smolarek: 2 - Akárcsak a Wolfsburg ellen, most is sikerült megőriznie a hidegvérét a legfontosabb pillanatban. Amúgy is jól játszott: sokat futott, passzai pontosak és ötletesek voltak.

Bár korábban azt írtam, hogy annyira nem vagyok Schalke-ellenes, mint illene, azért mindkét gólnál magamból kikelve ordítottam, és azóta is a történetek hatása alatt vagyok. Ez nagyon kellett, kicsit helyrebillent a Dortmund megtépázott presztízse, arról nem is beszélve, hogy ha sikerül megverni a Leverkusent a következő fordulóban, akkor indulhatunk az intertotó-kupában. Utóbbi sorsolása nemrégiben meg is történt már, az azerbajdzsáni vs. moldáv induló párharc győztese a svájci indulóval találkozik, és ennek a győztese találkozik a német indulóval. Aki itt nyer, az már benne is van az UEFA-kupában, a második selejtezőkörben csatlakozik. Nem hangzik rosszul.

Visszatérve a meccsre, aki látta, az nem hinném hogy igazán sajnálná a gelsenkirchenieket, a Dortmund jobb volt, sőt egész jól is játszott, de az igazán gyors és precíz játék csak részlegesen működik a középpályán, nem voltunk igazán szuverének tehát, a Schalke viszont annyira fantáziátlan és reménytelen volt, mint a Dortmund az őszi idény folyamán. Egy ilyen csapat ne nyerjen már bajnokságot.

Metzelder viszont bemutatta, hogyan kell elbúcsúzni egy olyan csapattól, ahol az ember 19 éves korától 26 éves koráig játszott, és ahol világszerte ismert játékos lett. Ő volt a meccs embere, egyértelműen, kár, hogy így alakultak a dolgok körülötte, ha nem lett volna állandóan sérült, és így, de akár csak megközelítőleg így játszott volna mindig, akkor ... butaság ez a "mi lett volna, ha", a Dortmund kényszerpályán volt az utóbbi években, az anyagi meggyengülés, az edzőválságok, ezek mind lehetetlenné tették, hogy igazán jól játsszon a csapat. Mindenesetre ilyen formájában nagyon fog hiányozni
Dortmundnak, a Real Madrid vezetői pedig dörzsölhetik a markukat.

tippek:

Dortmund - Schalke: 1 - 2

Ha nem a Dortmund lenne az ellenfél, hanem egy ugyanilyen erősségű másik csapat, akkor a Schalke kikapna, és megint elbénázná a bajnokságot, de pont a Dortmund ellen ez nem jöhet össze. Nem a kincstári pesszimizmus beszél belőlem, ez túl nagy égés lenne nekik, kétszeres.  Így a kettő kioltja egymást, és egy nagy nehezen kiharcolt győzelem lesz belőle.

Bréma - Frankfurt: 3 - 0

A Frankfurt nagy, de nem kiütéses verésbe fut bele Brémában. A Brémának már felesleges ötösével rúgnia a gólokat, elég lesz három is, így sem lesznek bajnokok.

Nürnberg - Hamburg: 2 - 2

A Nürnberg nagy hibája ebben az idényben a helyzetkihasználás. A kupadöntő miatt biztos a helyük az UEFA-kupában, így nagy tétje ennek a mecsnek nem lesz, ellazulnak, és több gól is lesz, elöl hátul egyaránt.

Hertha - Leverkusen: 1 - 1

A Leverkusennek is kéne a győzelem, de a Berlin sem folytathatja tovább az imázsrombolást, legalább egy döntetlen kell nekik.

Bochum - Stuttgart: 2 - 3

A Stuttgartnak mindenképp nyernie kell, a Bochumnak pedig az UEFA / intertotó kupás esélyek miatt kellene nyerni. Ezúttal ők is kitámadnak, a Stuttgart pedig a nyílt sisakos játszmában erősebbnek bizonyul majd.

Bielefeld - Hannover: 2 - 4

A Bielefeldnek nem létkérdés már a győzelem, ugyebár ez az idény utolsó hazai meccse, próbálnak majd látványosan játszani, de a Hannover sokkal jobb ebben a műfajban.

Aachen - Wolfsburg: 0 - 0

Egy szégyenteljes gólnélküli győzelem lesz ez a Wolfsburg részéről, amivel a sokkal rosszabb gólkülönbséggel bíró Aachen kiesése biztossá válik.

Mainz - Mönchengladbach: 5 - 2

Kiesettek "rangadója". Teljesen kiszámíthatatlan az eredmény alakulása. A 'Gladbach nem  rugott, és nem is kapott sűrűn két gólnál többet,  ezen az edzőmeccsen viszont szerintem más lesz a helyzet.

Cottbus - Bayern: 1 - 4

A Cottbus is meg a Bayern is ugyanabban a cipőben jár igaz ellentétes okokból: a Cottbus játékosai megkaptak már minden prémiumot a bentmaradásért, az őszinteség illuziója miatt illene valami produkálni, a Bayernnél pedig a kudarcok miatt senki semmilyen prémiumot nem fog már kapni, náluk is csak a csapat morális tartásának képe a tét. Érdekes lesz megtudni, hogy melyik csapatban játékosaiban több a kurázsi: az Európa legszegényebb országaiból és a harmadik világból verbuvált zsoldoscsapatéban, vagy a luxuszsoldosokéban.

Az idény vége felé közeledve kicsit nézzünk körül a Bundesliga-alsóháznál egzotikusabb helyeken is. A másodosztályban eldőlt már, hogy a '90-es években Európa-szerte rettegett Karlsruhe 10 éves kihagyás után feljut, a pár fordulóval ezelőtt még szintén magabiztosan menetelő Rostock viszont meglepő és drámai bukdácsolásba kezdett. Ez rossz esetben akár az amatörligás visszasorolást is eredményezhet, ugyanis, ahogyan a többi keletnémet csapatnál, úgy itt sem áll túlzottan stabil anyagi lábakon az egyesület. Őszintén remélem, hogy valahogy sikerül még összehozni legalább egy győzelmet, és az talán elég is lesz valahogy a felkerüléshez, ugyanis hatalmas szerencséjükre a nyomukban csaholók közül mind a Fürth, mind a Freiburg, mind a már amúgy is elég reménytelen helyzetben levő Kaiserslautern (Hajnal alighanem a Karlsruhéhoz fog távozni az idény végeztével) hibázott, így legfeljebb csak a holnap meccselő Duisburg előzheti meg őket, és így még feljutó helyen maradhatnak.

A Fürthöt szomszédaink, a régi időkben a Ruhr-Vidék egyik legerősebb csapatának számító Esseniek verték meg, akik élet-halál harcot folytatnak az Offenbach-Jéna-Unterhaching-Koblenz kvartettel a bentmaradásért. Mivel a Burghausen és a Braunschweig már elbúcsúzott, csak kettejüknek kell kiesni, szimpátiámat az Essen mellett az szebb időket is megélt Jéna élvezi. Izgalmasabb, ha vannak endékások is a német fociban, érdekes megfigyelni, hogy a volt szocialista országok csapatainak mentalitása hogyan bírkózik meg a rothadó kapitalizmus posványában gyökerező nyugatiakkal. (Az elsőosztályú Cottbuson és az említett csapatokon kívül csak egyetlen volt keletnémet társaság van még az felső két osztályban, az Erzgebirge Aue)

És akkor térjünk rá a még egzotikusabb Regionalligára.










Északon szinten biztosan feljut az underground divatcsapat FC. St.Pauli, akik kétségkívül izgalmas színfoltot fognak jelenteni, a második helyért viszont nagyon nagy a csata: a legendás Dynamo Drezda küzd az egykoron európa-kupa (KEK) győztes Magdeburggal és a Vfl Osnabrückkel. Örömteli módon a Dortmund amatörcsapata az utóbbi fordulókban rákapcsolt, és talán még elkerülheti a kiesést a Holstein Kiel befogásával, akik a már kiesett Mönchengladbach II.től kaptak ma egy hatost.

Délen a helyzet nevetséges, két falusi csapat fog feljutni: az SV Wehen, és a Lőw Zsoltot (nem) alkalmazó Hoffenheim, akiket Ralf Rangnick, korábbi Suttgart- és Schalke-edző irányít.  Annyi érdekesség van csak itt ezenkívül, hogy lehet, hogy ki fog esni a tavaly még másodosztályú Saarbrücken. (akik szintén rendelkeznek elsőosztályú múlttal, sőt, nemezetközi sikerekkel is)

Az Oberliga áttekintését inkább elnapolom, bár tisztában vagyok azzal, hogy olvasóim elsősorban erre kiváncsiak.

A 32. fordulóban váratlanul gyorsan tisztult le az alsóházi kép. Az eddigi majd tucatnyi kiesés ellen kűzdő csapatból  immáron csak kettő harcol egymással: az Aachen és a Wolfsburg.

Előbb azonban a már kiesettekről: a Mönchengladbach katasztrofálisan impotens támadójátéka már az ősszel előrevetítette a kiesést, nem meglepetés, hogy előreláthatólag ők fognak a tabella legalján végezni; a Mainz története viszont már egy kevésbé békés elmúlás krónikája: ők a tavaszi idény elején sikerrel vettek új lendületet, köszönhetően elsősorban a Brémától kölcsönkapott Zidannak és Andreassennek. Egy darabig sorban nyerték meg a meccseket, de a friss erő idő előtt elfogyott, és végülis a régi közhely bizonyult igaznak: a feljutás utáni második év nehezebb, mint az első.

Az Aachen viszont pont erre a közhelyre cáfolhat rá jó eséllyel: hiába játszották újonc létükre gyakran a leglátványosabb* focit, túl sokszor és túl könnyen omlottak össze nehéz helyzetekben. Ha megvernék a Wolfsburgot, jó eséllyel bentmaradnának, ugyanis a Wolfsburg az utolsó fordulóban Brémába látogat, csak ez nem lesz olyan egyszerű. Én nekik drukkolok, úgyanúgy, ahogy tavaly a Kaiserslauternnek, akik pont ugyanilyen helyzetben mérkőztek meg a Wolfsburggal, de nekik sem jött össze. Már írtam korábban, túlságosan hidegvérű profik alkotják ezt a csapatot, nem fogják hagyni magukat most sem. Pontszámok alapján még a Frankfurt is kieshetne, de ők az utolsó fordulóban azt a Berlint fogadják, amelyiknek szinte teljesen mindegy, hogy kilencedik vagy tizenkettedik lesz, szóval maradunk az Aachennél és a Wolfsburgnál.

* A kettővel ezelőtti bejegyzésemben azt írtam, hogy Van Der Vaart lőtte az év gólját. Úgy tűnik egy pillanatra elfeledkeztem erről:



link

És vége. Nyertünk. Bentmaradtunk. Happy end két felvonásban:

egyszer:
 

Rafael Van Der Vaart a szerzője. Sakk-matt a védelemnek: egyetlen jobblábas mozdulattal lekezeli, igazítja, és mire bárki is reagálhatna már a lövés jön, ballal, a pipába. Mindezt úgy, hogy a labda nem is pattogott, hanem inkább gurult, a labdaátvétellel emelte fel magának a lövéshez.

Úgy vettem észre, a blog.hu-ra linkelt youtube videok firefoxxal nem működnek. szóval, firefox-felhasználók itt próbálkozzanak.

Egyébként mindhárom gól izgalmas: a Bayerné a szilveszteri kabarékban bukkanhat fel, Van Der Vaarté zseniális, a harmadiknál pedig Rost kapus a sztár.

Wir sind Frei! - ...hamarosan

Na, most már jobban néznek ki a dolgok. Még a Wolfsburgot le kell győzni, és úgy néz ki, sikerül bentmaradni, ugyanis a többi meccs is elég jól alakult: Aachen - Berlin : 0-4; Mainz - Hannover: 1-2, Nürnberg - Wolfsburg: 1-1. A Bielefeld - Bremen meccs persze nem mindegy, hogyan alakul, de jó ideje az az érzésem, hogy a Frankfurt - Aachen meccs vesztese lesz a harmadik kieső. A Mainz a mai vereséggel szerintem csatlakozott a már kiesett 'Gladbachhoz.

11	Borussia Dortmund		31		10	8	13		36:41	-5		38
12	Energie Cottbus		30		10	8	12		35:41	-6		38
13	VfL Wolfsburg		31		8	12	11		35:39	-4		36
14	Eintracht Frankfurt		31		7	13	11		39:55	-16		34
15	Arminia Bielefeld		30		8	9	13		38:43	-5		33
16	Alemannia Aachen		31		9	6	16		44:60	-16		33
17	1. FSV Mainz 05		31		7	10	14		29:50	-21		31
18	Borussia M'gladbach		31		6	7	18		22:38	-16		25