régóta gondolkozom ezen a blogon. normális emberek nem néznek német focit, én viszont igen, és ráadásul dühöng bennem a közléskényszer. pár hónapja aztán elolvastam a focilázt nick hornbytól, és ez végképp a blogolás szélére sodort. mindenesetre ez a blog elsősorban nem rólam fog szólni. remélem.

most viszont tisztázzunk le néhány fontos tudnivalót velem kapcsolatban: eléggé homályosan emlékszem, mikor lettem dortmund-szurkoló, az biztos, hogy '92-93 környékén. (ekkor 9-10 éves voltam) azt végképp nem tudom, miért lettem az, teljesen irracionális volt a választásom. a tévét kapcsolgatva megláttam a csapatot, és minden passzolt. tudtam, és kész. mindenesetre mindkét fél számára jól jövedelmező kapcsolat lett belőle, úgy hornbysan szólva nyertem a csapatnak ezidő alatt 3 bajnokságot, egy bajnokok ligáját és egy világkupát, hogy csak legfontosabbakat említsem.  (előzőleg utoljára a hatvanas években szerzett a csapat német bajnoki címet) én pedig megúsztam, hogy a szar magyar foci miatt idegeskedjek, legalábbis klubszinten. persze emiatt lehetne magyarázkodni, meg lehet amellett is lehet érvelni, hogy egy külföldi csapatnak való szurkolás sosem lesz olyan igazi szurkolás, pláne, hogy meccsekre sem járok így, de a későbbiekben úgyis ki fog majd derülni, hogy mindez hülyeség.